Eseménynaptár 2020

Három napos trekking a Magas-Tátrában - Szlovákiai kalandtúra

 
Kezdés 2014. Szeptember 26. , Péntek -  8:00
Befejezés 2014. Szeptember 28. , Vasárnap -  5:00
Találatok : 2368  

Mit is mondhatnánk északi szomszédunk legmagasabb hegyéről? Egy szóval kifejezve: lenyűgöző. A magas hegycsúcsok, a köztűk megbúvó fenyvesek és erdei tisztások; a kopár sziklák közti tengerszemek és nagyobb tavak mind hozzá járulnak ahhoz, hogy egy kihívásokkal teli, de egyben élményekben gazdag hétvégében lehessen részünk ezen a csodálatos tájon.

{phocagallery view=category|categoryid=37|imageid=0|limitstart=0|limitcount=20|pluginlink=0|imageordering=9|displayname=0}

A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata és a világ legkisebb magashegysége is egyben. A terület 1949 óta nemzeti park, melynek bizonyos területei a turisták elől teljesen el vannak zárva. A tátrai nemzeti park rendkívül gazdag állat és növényvilággal büszkélkedhet. Mint fentebb már említettem a legjellemzőbb növény az erdőhatárig a fenyő, melynek több fajtája is megtalálható itt. Ettől följebb különböző havasi virágok, mohák és zuzmók élnek. A nemzeti park jelképe és a hegység legjellemzőbb állata a tátrai zerge, de élnek itt mormoták, vidrák, vadmacskák; sőt olyan állatfajok is, melyek Nyugat-Európában szinte, vagy már teljesen kipusztultak. Ilyen a barnamedve, a farkas, vagy a hiúz. Igazi ritkaság -és különösen szerencsésnek érezheti magát az, aki találkozik is egy példánnyal- a kőszáli sas, melyből már csak két-három pár fészkel a területen. Ezek fényében mindenképp érdemes távcsövet is vinni magunkkal a túrára, hátha szerencsénk lesz.

Következzen néhány földtörténeti információ a Tátráról, érdekesség képen. A Kárpátok és így a Tátra is az alsó és felső krétakor határán alakult ki az alpi hegységképződés során, az akkoriban még jelenlévő tengerek üledékes kőzetéből (min az Alpok, Kaukázus vagy az Andok). Ez után a paleocén és az eocén határán ismét egy hevesebb gyűrődés ment végbe a hegységen, majd az oligocén korban a tenger is visszahúzódott a hegység lábától. A Tátra mai arculatára azonban a földtörténeti újkor jégkorszakai voltak a legnagyobb hatással. A hegység fő tömegét adó gránitból ugyanis a visszahúzódó jégtakaró vájta ki a ma is látható hegyeket és völgyeket, valamint hagyta hátra a számos kisebb nagyobb tengerszemet. A gleccser képződés és eltűnés nyomai leginkább a visszamaradt morénák és jellegzetes sziklafelületek képében láthatóak.

 

Információk az eseményről:

     A túra részleteit itt találod >>

 

{phocagallery view=category|categoryid=37|imageid=0|limitstart=0|limitcount=10|pluginlink=0|imageordering=9|displayname=0}