Valószínűleg nincs olyan ember (de legalábbis természetjáró) Magyarországon, aki ne vágyna a Magas-Tátrába, vagy ne látogatta volna meg legalább egyszer. Hogy ezt a különös rajongást a hegység iránt a történelmi múlt, a magashegység közelsége vagy egyszerűen a környéket övező hangulat okozza, nehéz lenne megmondani. Túráink során mindenesetre módszeresen bejárjuk a tájegység turisták által látogatható részeit. Aki még nem járt erre, annak ez egy nagyszerű lehetőség a szlovák oldal megismerésére, aki pedig már jártas a környéken azért tartson velünk, hogy ne maradjon felfedezetlen túraút előtte.
Részletes információk
A programtervezetet és a benne található célpontokat - mint jelentkezők - bármikor megváltoztathatjátok, valamint kiegészíthetitek. Túravezetőink tapasztalatának köszönhetően igyekszünk elérni, hogy eseményeink a lehető legnagyobb élményt nyújtsák számotokra, és állandó tagjaivá váljatok kalandozásainknak!
NAPI PROGRAMTERV:
Utazás menetidő: Budapest - Ótátrafüred, Szlovákia >> 4 óra / 300 km
1. nap Magyarországról már hajnalban elindulunk, hogy túránkat időben elkezdhessük. Ótátrafüredről reggel a fogaskerekűvel utazunk tovább a Tarajkára (1263 m), ahol hegyi szálló és turistaközpont várja a kirándulókat. A hegyfok a nevét sajátos „taraj” formájáról kapta. Innen a népszerű piros jelzésen (Felső-turistaút, Magisztrálé) megyünk tovább, hogy aztán a csúcsra vezető útra térve lassan elhagyjuk a fenyőerdőt. Megpihenünk a nagyszerű kilátást nyújtó Miksa-magaslatnál, ahonnan remekül belátni a szomszédos Nagy-Tarpataki völgyet illetve a környező csúcsokat, majd továbbhaladunk felfelé a szerpentines úton. A törpefenyvest is elhagyva hatalmas sziklákon vezet az ösvény, a csúcs elérése előtt még áthaladunk a Királyorr (2283 m) nevű csúcson is. A hagyomány szerint egyszer Mátyás király is feljutott idáig zergevadászat közben, innen a kicsit tréfás elnevezés. Már csak egy rövid mászás vár ránk és felérünk a Nagyszalóki-csúcs keresztjéhez, 2452 méteres magasságba. Kifújjuk magunkat, megebédelünk, a kötelező csúcsfotók és csokik elfogyasztása után a már ismert úton visszamegyünk a Tarajkára, hogy a fogaskerekűvel visszajussunk Ótátrafüredbe. (Ha a csapatnak van kedve és ereje, természetesen gyalog is le lehet jutni az autókhoz, ez kb. fél óra és 1,5 km pluszt jelent lejtmenetben). Késő este érünk haza Budapestre.
Menetidő: 8-9 óra, 12 km, szintemelkedés: 1267 m fel, 1267 m le
A túratervezetet az időjárás, a jelentkezők erőnléte és/vagy a túravezető javaslata megváltoztathatja.
A túra időpontja:
Részvételi költség vendégként:
Részvételi költség MAKASE tagoknak:
Érdekel a tagság! Hogyan lehetek tag? Katt ide >>
A részvételi költség tartalmazza:
* a túravezetés díját (képzett túravezetőkkel)
A részvételi költség nem tartalmazza:
* az utazást:
egyénileg (az autókat segítünk összeszervezni)
* az étkezéseket, az opcionális belépőket és az extrémsport biztosítást, mely itt megköthető >>
Szükséges erőnlét, a túra nehézsége:
-
MAGASHEGYI TÚRÁHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK, SZÁLLÁSOK FAJTÁI:
A legfontosabb a kényelmes technikai túraöltözet, több rétegben. Aláöltözet, középső réteg - polár pulóver és softshelldzseki kombinálva - illetve az opcionális vízzáró külső héj, melyet csapadék esetén, valamint a hőtartás miatt használhatunk. Technikai túráknál érdemes külső rétegnek korszerű vízálló dzsekit választani, amire rá tudjuk venni a mászó beülőt, illetve befér a kapucni alá a hegymászó sisak - egyéb esetekben a teljes alakos esővédő poncsó ajánlott. Szükséged lesz többek között magashegyi bakancsra (magashegyi trekking, alpin 3 évszakos - Hanwag Alaska GTX, La Sportiva Trango S EVO GTX - a leg szélesebb körű a felhasználási területük, valamint alpin 4 évszakos - La Sportiva Nepal Extreme vagy Nepal EVO GTX - 4000 m felett szükséges a hőszigetelés miatt), túrazokni (+ tartalék), kamáslira, közepes hátizsákra (35-50l), napszemüvegre / síszemüvegre, fejlámpára, fényvédő krémre, termoszra, tartalék élelemre (energia szelet, -zselé), izolációs fóliára, túrabotra, amely a hosszabb gyaloglások alkalmával kíméli a térdedet, esetleg kis méretű kemping főzőre.
Magashegyi túrák alkalmával legtöbb esetben fűtött vagy személyzet nélküli bivakház lesz a szállásunk. Hálózsák mindkét esetben ajánlott, az agynemű kímélése miatt legtöbb helyen előírás. Fűtött ház esetén érdemes legalább egy +10 fokos komfort fokozattal rendelkezőt magunkkal hozni, fűtetlen bivak használatához pedig ajánlott a legalább 0 fokos komfort fokozattal rendelkező - évszaktól és magasságtól függően az említett ajánlások változhatnak.
Az alacsonyabban fekvő területeken kempingekben, apartmanokban, ifjúsági szállókban vagy egyszerű szállodákban szállunk meg. Ez számos eseteben választható, azonban előfordulhat, hogy a túra útvonala nem enged több lehetőséget az éjjeli menedék kijelölésére. Megesik olyan kalandtúra is, ahol a táj szépsége illetve a program nomád mivolta miatt a vadkempingezést választjuk, de valljuk be, ezen opció nélkül számos misztikus helyszín ismeretlen maradhatna számunkra...
A Magas-Tátra túrasorozat állomásai:
- #1 - Nagyszalóki-csúcs (2454 m) >> 2015. július 18.
- #2 - Kriván (2494 m) >> 2015. augusztus 1.
- #3 - Lorenz-hágó (2314 m), Elülső-Szoliszkó (2093 m) >> 2015. augusztus 15-16.
- #4 - Fehér-tavi csúcs (2230 m), Lomnici csúcs (2634 m) >> 2015. augusztus 29-30.
- #5 - Tengerszem-csúcs (2503 m), Kapor (2363 m) >> 2015. szeptember 12-13.
- #6 - Vöröstorony-hágó (2341 m), Lengyel-nyereg (2150 m), Kis-Viszóka-csúcs (2428 m) >> 2015. szeptember 25-27.
6 alkalmas túrasorozatunkat úgy állítottuk össze, hogy (kellő elszántság mellett) az is teljesíteni tudja, aki még sohasem volt magashegységben: a túrák fokozatosan nehezednek, a kezdeti könnyebb, egynapos kalandokat a sorozat végére 2-3 napos magashegyi trekkingek váltják fel. Az első alkalmak kiváló bemelegítési lehetőséget kínálnak a kevésbé tapasztalt túrázóknak, hogy a későbbi durvább terepen is könnyedén helytálljanak.
Mi vár rád?
- A Magas-Tátra 9 csúcsának meghódítása
- Átkelés 8 hágón és nyergen
- Sok-sok vízesés és tengerszem
- Gyönyörű panorámák
- A Magas-Tátra szlovák oldalának szinte teljes bejárása
- Felejthetetlen élmények
Nagyszalóki-csúcs túra (2452 m)
Soha nem jártál még a Magas-Tátrában, de mindenképp szeretnél megismerkedni annak kincseivel? Félsz, hogy esetleg nem fogod bírni, de mégis vonz a hegyvilág? Ezt az egynapos túrát neked találták ki! Sorozatunk első alkalmának nem titkolt szándéka egy viszonylag könnyű, de látványos túrával megismertetni a nagyközönséggel ezt a csodálatos helyet.
A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb hegysége és a világ legkisebb magashegysége, főgerince mindössze 26 km-en húzódik, teljes területe 371 km2. 1949 óta nemzeti park, melynek bizonyos területei a turisták elől teljesen el vannak zárva. A Tátrai Nemzeti Park rendkívül gazdag állat és növényvilággal büszkélkedhet. A legjellemzőbb növény az erdőhatárig a fenyő, melynek több fajtája is megtalálható itt, bár a 2014. májusi vihar kegyetlenül megtépázta az erdőket. A magasabb régiókban különböző havasi virágok, mohák és zuzmók élnek. A nemzeti park jelképe és a hegység legjellemzőbb állata a tátrai zerge, de élnek itt mormoták, vidrák, vadmacskák, sőt olyan állatfajok is, melyek Nyugat-Európában szinte már teljesen kipusztultak. Ilyen a barnamedve, a farkas, vagy a hiúz. Igazi ritkaság - különösen szerencsésnek érezheti magát az, aki találkozik is egy példánnyal - a kőszáli sas, melyből már csak két-három pár fészkel a területen.
A Kárpátok és így a Tátra is az alsó és felső krétakor határán alakult ki az alpi hegységképződés során, az akkoriban még jelenlévő tengerek üledékes kőzetéből (mint az Alpok, Kaukázus vagy az Andok). Ezután a paleocén és az eocén határán ismét egy hevesebb gyűrődés ment végbe a hegységen, majd az oligocén korban a tenger is visszahúzódott a hegység lábától. A Tátra mai arculatára azonban a földtörténeti újkor jégkorszakai voltak a legnagyobb hatással. A hegység fő tömegét adó gránitból ugyanis a visszahúzódó jégtakaró vájta ki a ma is látható hegyeket és völgyeket, valamint hagyta hátra a számos kisebb-nagyobb tengerszemet. A gleccserképződés és eltűnés nyomai leginkább a visszamaradt morénák és jellegzetes sziklafelületek képében láthatóak.
A Magas-Tátra felfedezése a 17. század első felére tehető, ekkortájt jelentek meg az első írásos beszámolók a hegységről, az 1600-as évek végén már rendszeressé váltak a szervezett kirándulások, hegymászások. Az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a hegység, több külföldi utazó is beszámolt magyarországi útleírásában róla. Az igazi fellendülést a 19. század hozta, ekkor épült meg az első, Rainer János György építette menedékház a Tarpataki-völgyben (a később róla elnevezett Rainer kunyhó ma is áll), majd sorra épültek a hegyi házak. 1879-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület, az országban az első, a világon a hatodik ilyen turistaegyesület. A szervezet tagjai és vezetői közt olyan nevek foglaltak helyet, mint báró Eötvös Loránd, id. Lóczy Lajos, Thirring Gusztáv vagy Téry Ödön, akiknek munkássága megteremtette a hazai (és a mára külföldivé lett) turizmus alapjait.
Képek forrása: MAKASE, flickrhivemind.net
