Szlovákia

Kalandtúra a Kis-Fátra rejtett ösvényein - Betyár Jánošík György szülőföldjén

Hallottál már a természeti kincsekben gazdag Kis-Fátrtráról, amely vad szurdokaival, és bájos havasi rétjeinek varázsával kápráztatja el az idelátogatót? Ezúttal a híres betyár Jánošík György szülőföldjére kalauzolunk. Ha te is szeretnéd megismerni Szlovákia harmadik legnagyobb hegységét egy vidám csapat részeseként, akkor itt a helyed.

FORRÁS: pavelmesner.wordpress.com, hu.wikipedia.org, mapio.net, bayern-radtour.de

A Kis-Fátra (szlovákul MaláFatra) Szlovákia harmadik legmagasabb hegysége, legmagasabb csúcsa a Nagy-Kriván (Vel’kýKrivaň 1709m). Csak a Tátra és az Alacsony-Tátra előzi meg magasság tekintetében. Külön érdekesség, hogy a nála név szerint nagyobb Nagy-Fátra valójában alacsonyabb. Az Kis-Fátra az itt említett hegységekkel együtt az Északnyugati-Kárpátok kristályos övezetét képezi. Ezek a hegységek, kemény építőanyaguknál fogva (főként gránit) a Kárpátok legmagasabb bérceit alkotják. E kőzetekre egyes helyeken mészkő és dolomitüledékek rakódtak. Utunk során a Kis-Fátra gerincéről megkapó kilátás nyílik a fent említett hegységekre, megkoronázva ezzel az egyébként is gyönyörű látványt.

A hegység tulajdonképpen egy 72 km hosszú viszonylag keskeny gerincből áll, amelyet a Vág folyó középen kettévág, két jól elkülönülő részre osztva ezzel a Kis-Fátrát. A Vágtól északabbra lévőt Kriváni-Fátrának nevezik. Ebben találhatóak a magasabb csúcsok, köztük a hegység legmagasabbja a Nagy-Kriván, itt szaggatottabb a gerinc, és turisztikai szempontból is ez a felkapottabb része a hegységnek. A folyótól délre eső rész a Lucskai-Fátra, amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Luka (Vel’káLuká 1476m). Utóbbiban a gerinc tagolatlanabb, tulajdonképpen egy hosszú lapos, festői szépségű hát. Utunk során a Kis-Fátra mindkét részébe ellátogatunk.

 

A programtervezetet és a benne található célpontokat - mint jelentkezők - bármikor megváltoztathatjátok valamint kiegészíthetitek. Túravezetőink tapasztalatának köszönhetően igyekszünk elérni, hogy eseményeink a lehető legnagyobb élményt nyújtsák számotokra, és állandó tagjaivá váljatok kalandozásinknak!

Menetidő: Budapest-Biely Potok autóval, 410 km; 5-5,5 óra

Az esemény hossza: 4 nap / 3 éj

Kiinduló pont: Terhely (Terchová), Bielypotok, Hotel Diery

Rekreációs szint: nehéz - aktív, élvezetes kihívás mindenki számára, komoly emelkedőkkel, jelentős fizikai megterheléssel. Előzetes mászótudás nem szükséges.

 

RÉSZLETES PROGRAMTERV:

1 nap:   Utazás, érkezésBiely Potokra, Alsó- és Felső-Diery-völgy, Rozsutec-nyereg,Kis-Rozsutec, Biely Potok

A találkozó a bielypotoki parkolóban 11:00-kor. Rövid ismerkedés és ismeretterjesztés után nekivágunk a Kis-Fátravadregényes völgyrendszerének, amely a híres fátrai betyárról JurajJánošíkról lett elnevezve. Egyes helyeken létrák, és vas padlók segítik a haladásunkat. A völgyből kiérve elérjük a Rozsutec-nyerget (1200m), amely a Nagy- és a Kis-Rozsutec hegyek között található. Innen a Kis-Rozsutecre (1344m) vesszük az irányt, megcsodáljuk a panorámát, majd vissza ereszkedünk Biely Potokra. A túra végeztével elfoglaljuk szállásunkat.

 Távolság: 13 km, szintemelkedés: 750 méter, menetidő: 5-6 óra


2 nap:   Štefanová, Hegyközi-nyereg,Stoh,Nagy-Rozsutec,Rozsutec-Nyereg, Zsiár-nyereg, Štefanová

A második napon a Kis-Fárta egyik legimpozánsabb hegyét a Nagy-Rozsutecet hódítjuk meg. A gyönyörű hegyi faluig, Štefanováig kocsival megyünk, majd kemény ám látványos emelkedő után elérjük a Hegyközi-nyerget (1185m). A nyeregből kényelmes úton törpefenyvesben érjük el a ChrbátStohu pontot, majd Felkapaszkodunk a Stoh csúcsára (1608m), ahol megcsodáljuk az elénk táruló kilátást. A Csúcsról egy szép gerinctúrán visszaereszkedünk a hegyközi-nyeregbe, majd a nyeregből lenyűgöző úton kapaszkodunk fel aznapi csúcspontunkra a Nagy-Rozsutecre (1609m). Megfelelő idő esetén megcsodáljuk az Alacsony- és a Magas-Tátra valamint a Nagy-Fátra vonulatait, ellenkező irányban pedig a Kis fátra gerincét pásztázzuk végig. Innen az első napival ellenkező irányból leereszkedünk a Rozsutec-nyeregbe, és egy kellemes, kaszálókkal tarkított erdei útvonalon visszatérünk az autókhoz Štefanovába.

 Távolság: 15,5 km, szintemelkedés: 1600 méter, menetidő: 6-7 óra.


3 nap:   Vrátna menedékház, Chrapáky, Bublen-nyereg, Snilovské-nyereg, Chleb, Poludňovýgrúň, Vrátna menedékház

A legnehezebb napunkon belekóstolunk a fátrai gerinctúrázás gyönyöreibe. A Vrátna menedékháztól (730m) indulunk, és a túra elején egy komoly kaptatóval felkapaszkodunk a Bublen-nyeregbe (1510m). Innen indul tulajdonképpeni gerinctúránk, amely a Kis-Fátra csodálatos gerincének egy rendkívül szép szeletét járja be. Elhaladunk a hegység legmagasabb csúcsa a Nagy-Krivány (1709m) közelében, és a pihentebbeket igény szerint a csúcsig elkísérjük, ezalatt a többiek szusszanhatnak egyet.  Zöld havasi réteken haladva eljutunk a Chleb nevű csúcsra (1624m), ahonnan a Kis-Fátra egyik legjellegzetesebb és legszebb panorámáját csodálhatjuk meg, amelynek hátterében a korábban már megismert Nagy-Rozsutec áll. A Chleb után még hosszasan élvezzük a füves gerinc nyújtotta kilátást, amelynek részei a szomszédos magashegyek, míg végül a PoludňovýGrúňnál (1460m) leereszkedünk a főgerincről, és egy mellékgerincen északfele elérjük a Vrátna menedékházat.

 Táv: 17 km, Szintemelkedés: 1260 m, menetidő 8-9 óra


4 nap:   Martin-Stráne,c, Martin-hegyi menedékház, Martin-Stráne

Utolsó napunkon a Kis-Fátra délebbi egységébe a Lucskai-Fátrába látogatunk el egy rövid levezető túra erejéig. A Turócszentmártonhoz tartozó Stránetelepüésrészről indulunk (500m). Ezután a Pivovarsky-patak völgyén felfele haladva a szlovák hegyi mentők vasalt útját élvezhetjük. Vízesések mellett haladunk el a sokhelyütt sodronyokkal és létrákkal könnyített szurdokban. Ezután elérkezünk túránk aznapi legmagasabb pontjára a Martin-hegyi menedékházba (1260m). Itt kedélyes hangulatban megebédelünk, majd bájos útvonalon elérjük Stráne falut. A parkolóban búcsút veszünk egymástól, és hazafelé indulunk, hogy az élményektől feltöltődve vágjunk neki a következő hétnek.

 Táv: 8 km, Szintemelkedés: 800 m, menetidő 5-6 óra

SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK, SZÁLLÁSOK FAJTÁI:

A legfontosabb a kényelmes túraöltözet, amely szinte minden outdoor programhoz kell. Szükséged lesz többek között bakancsra vagy túracipőre (ha most készülsz vásárolni lábbelit a legideálisabb választás egy technikai talppal ellátott úgynevezett beszálló cipő, amely szinte minden terepen megállja a helyét), túrazokni (+ tartalék), kamáslira, esőkabátra vagy esőponcsóra, közepes hátizsákra, réteges aláöltözetre (a szabályozhatóság miatt), fejlámpára, esetleg túrabotra, amely a hosszabb gyaloglások alkalmával kíméli a térdedet. Kempinges szállás esetén hozz magaddal sátrat (akinek nincsen nem szükséges feltétlenül beruháznia egy újra, mert biztos lesz aki szívesen megosztja veled a szállását, amennyiben ezt előre jelzed), hálózsákot (hegyekben, hegyek közelében ajánlott a legalább +10 fokos komfort fokozattal rendelkező), derékaljat (polifoam), de jól jöhet egy kisméretű kemping főző is. Menedékházakban az agynemű kímélése miatt, a legtöbb esetben előírás a hálózsák használata.

Utazásaink alkalmával kempingekben, apartmanokban, ifjúsági szállókban vagy egyszerű szállodákban szállunk meg. Ez számos eseteben választható, azonban előfordulhat, hogy a túra útvonala nem enged több lehetőséget az éjjeli menedék kijelölésére. Megesik olyan kalandtúra is, ahol a táj szépsége illetve a program nomád mivolta miatt a vadkempingezést választjuk, de valljuk be, ezen opció nélkül számos misztikus helyszín ismeretlen maradhatna számunkra...

 

Vízrajzi szempontból a hegység nagyobbrészt a Vág kisebbrészt a Nyitra folyó vízgyűjtőterületéhez tartozik. Patakjai tipikusan nagy esésűek, emiatt mélyre vágódott szurdokvölgyeket hoztak létre vízesések egész sorával. A szurdokok egy része kiépített, és igazi kalandos túrázásokra ad lehetőséget. Ezek közül a szurdokok közül meglátogatjuk a környék szülöttéről, a fent említettJánošík Györgyről elnevezett szurdokrendszert a JánošíkováDierát, valamint a Lucskai-Fátrában lévő Pivovarsky-patak völgyét a benne található vasalt úttal együtt.

A hegység a Szlovák paradicsom és a Magas-Tátra után az országban harmadikként 1967-ben lett védetté nyilvánítva, majd 1988 áprilisában nemzeti parkká alakult, amelynek területe nagyjából 200 km².

A Kis-Fátra faunája igen változatos, számos ritka és védett endemikus állatfaj található meg a hegység területén. A Nyugati-Kárpátok sok állatfajának ez a legszélső előfordulási helye. Található itt többek között barnamedve, hiúz, farkas, vadmacska és európai vidra.

A hegység északi lábánál található Terhelyen (Terchová) született 1688-ban a híres betyár Jánosík György (JurajJánošík), aki a falu környéki hegyi tanyákon nőtt fel. Tizennyolc évesen beállt Rákóczikuruc seregébe, majd amikor 1708-ban a trencséni csatában a császári csapatok vereséget mértek Rákóczi seregére, fogságba esett, és kényszersorozás útján a császár szolgálatába került. Rabőrként szolgált a bitcsei várban, ahol megismerkedett az egyik fogvatartottal, TomášUhorčík zsiványkapitánnyal.

Jánošík később visszatért szülőfalujába, de amikor Uhorčík1711-ben megszökött, beállt a bandájába. A zsiványok esküjét szeptember 9-én tette le. Többek között lovakat csempészett Lengyelországból. Később a zsiványok kapitányává választották, de nem sokáig töltötte be ezt a tisztséget, mert a liptói pandúrok 1713-ban elfogták. Kínzást sem nélkülöző bírósági tárgyaláson fosztogatás és a Rákóczi-szabadságharcban való részvétel vádjával halálra ítélték, és 1713. március 18-án Liptószentmiklóson kivégezték. Alakja a dacot és az erőt, a társadalmi és emberi igazságtalansággal való határozott ellenállást testesíti meg.

 

Czigány Gábor