Magyarország

Burok-völgy – avagy kalandozás a magyar esőerdőben

Rendhagyó túrasorozatunkat azok számára ajánljuk, akik a természetet járva, annak minden nyugalmát és szépségét élvezve nem csak ezt a fajta kikapcsolódást, hanem a kulturális tájékozódást is előnyben részesítik. Az izgalmas, látványos helyszínek bejárása mellett csatangolásaink során megpróbálunk minél több vár- és kolostorromot, emlékhelyet érinteni és így az adott hely történetével, legendáival is megismerkedni.

 

Csehvár - Drégelyvár - Nógrád

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

 „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, 

Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;

Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,

Tetején lobogós hadi kopja.”

/Arany János: Szondi két apródja –részlet/ 

A programtervezetet és a benne található célpontokat - mint jelentkezők - bármikor megváltoztathatjátok valamint kiegészíthetitek. Túravezetőink tapasztalatának köszönhetően igyekszünk elérni, hogy eseményeink a lehető legnagyobb élményt nyújtsák számotokra, és állandó tagjaivá váljatok kalandozásinknak!

 

RÉSZLETES PROGRAMTERV:

Menetidő autóval:  Budapest - Diósjenő ( ) -  az utazást összeszervezzük

Menetidő vonattal: Budapest - Vác - Diósjenő ()

 

1.nap: Diósjenő – Csehvár - Závoztető – Kőszirt - Kámor – Pénzásási kulcsosház 

Találkozó Diósjenő vasútállomáson 9:00-kor, innen indítjuk utunkat. Első állomásunkként a Csehvár, egy régi földvár maradványait látogatjuk meg, ezután egy darabig a diósjenői tanösvényen haladunk. Az úton többnyire erdőgazdasági és helyi erdőtörténeti ismeretekkel gazdagodhatunk. Erről a szakaszról letérve felmászunk a Závoz-tetőre (490 m), ahonnan remek kilátás nyílik a környező vidékre, valamint már következő állomásunk, a Kőszirt sziklái is látszanak. Miután kipihentük magunkat, elfogyasztottuk tízórainkat, egy jelöletlen, de jól kijárt ösvényen kaptatunk fel a Kőszirtre. A hegység déli része sziklás és még az előbbi kilátásnál is pompásabb látvánnyal kecsegtet. Az ide vezető ösvény kissé veszélyes, meredek hegyoldalon vezet, így fokozott figyelem szükséges, de a kilátás megéri a kockázatot. A Börzsöny e része gazdag a sziklás hegyoldalakban, ezt mis sem mutatja jobban, mint következő pihenőnk, a Kámor. Mondani sem kell, a kilátás innen is páratlan. Valamikor itt is várak álltak, de ezek valószínűleg még a török idők előtt elpusztultak, nyomai ma már csak nagyon nehezen fedezhetők fel. Miután kigyönyörködtük magunkat, a 2014-ben felújított Pénzásási erdei kulcsosházhoz megyünk, este pedig a jól megérdemelt szalonnasütéssel, klasszikus tábortűz hangulattal koronázzuk a napot.

Táv: , Szint:

 

2.nap: Pénzásási kulcsosház - Drégelyvár – Nagyoroszi (Drégelyvár megálló) - Diósjenő

Másnap a közeli Drégelyvár meglátogatása után a Nagyoroszi (Drégelyvár) vasútállomásról átvonatozunk a kocsikhoz Diósjenőre (választható alternatíva a gyalog visszaút, ez kb. plusz 7-8 km-t jelent), majd autóval Nógrádra megyünk, ahol könnyű vasárnapi levezetésként megcsodáljuk a várromot és elbúcsúzunk egymástól.

Táv: , Szint:

(((Teljes táv: kb. 20 km, (ha gyalog megyünk vissza Diósjenőre: kb. 27-28 km), Szintkülönbség: kb. 700 m)))

 

 

 

 

 

Csehvár

Diósjenő felett, a Börzsöny hegység keleti peremét jelentő Bárány-bérc oldalából kiugró, azzal keskeny gerinccel és nyereggel összekapcsolt 523 méter magas hegykúpon emelkednek a Csehvár maradványai. Védelmi szempontból a helykiválasztás tökéletes volt, hiszen körbe jó rálátással és környezetéhez képest jelentős relatív magassággal rendelkezik. A hegykúp ovális, lapos 32x18 méter területű tetején állhatott egykor a vár kőfalas lakótornya, amiről az előkerült habarcs és kőtörmelékek is árulkodnak.

A vár további védelméről a kúptető alatt 5-10 méterrel körbefutó sánc gondoskodott. Ennek magassága ma már helyenként alig éri el az egy métert, de korábban jelentősebb lehetett. Építésekor kihasználva a meredek hegyoldalakat, külső oldalait mintegy azok folytatásaként képezték ki. Történeti források 1290-ben említik először, így valószínűleg a tatárjárás utáni Árpád-kori kisvárak közé tartozott. A XIII. században királyi várnagy vezetése alatt álló királyi vár volt, de valószínűleg a XIV. század eleji hatalmi harcokban elnéptelenedett.

Romjait 1437-ben a már 1387 óta a környéken birtokos - és 1434-ben a husziták ellen magát kitüntető - Lévai Cseh család kapja meg, Jenő birtokával együtt. 1456-ban Giskra huszita alvezére Axamit birtokolja az újra álló és így mindenképpen róluk elnevezett várat, mivel a Lévai család az 1434-es sikeres ütközet nyomán kapta a "Cseh" jelzőt. Később visszakerült a Lévai Csehek tulajdonába. Utolsó említése 1470-ből származik és valószínűleg már a török kor előtt elpusztult.

 

Drégelyvár

Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán.

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla királyparancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.

Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondi kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.

A várat, mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente ezrek keresik fel.

 

Nógrád

Hazánk legrégibb kővárai közé tartozik a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár.

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. A későbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították, megerősítették, és talán ez időben vetették meg a kővár alapjait is, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek.

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

A honfoglalás idején, mint ezt Anonymus mondja: "Árpád vezér tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának (Castrum Nougrad) népét meghódítsák neki." A vár védői ellenállás nélkül adták meg magukat és a várat a magyar csapatoknak.
Okleveles adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról, melynek ebben az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. 1138-ban, 1266-ban sőt még 1274-ben is, mint "castrum regium" szerepel. A budai káptalan 1299-i iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik. 

IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínű, az 1274-1284-es évek között történt. Tévesnek látszik az a feltevés, mely szerint a várat I. Géza 1075-ben Áron váci püspöknek, vagy hogy II. Endre 1199-ben Boleszlo váci püspöknek adományozta volna hálából, amiért őt Imrével szemben támogatta, miután a fentiek szerint is még 1274-ben királyi várként szerepelt.

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

A tatárjárástól a XV. századig kevés adatunk van a várról.
A Zsigmond király halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősítette meg falait, melynek nagyszabású kiépítése Báthory Miklós püspök nevéhez fűződik, aki 1475-1506 között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján hatalmas költséggel új épületekkel bővített, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette, kutat fúratott és új tornyot, a belső vár öregtornyát építette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között.
Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitől 1527-ben Ferdinánd serege foglalta el, és tartotta kezében 1544-ig, amikor Buda eleste után, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az őrséggel együtt gyáván megfutamodott, a mint azt az egyik írásban olvashatjuk: " oktalan félelem miatt a védelem megkísérlése nélkül hagyták el a mieink a várat". Az elhagyott várat Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594 február 27-én szabadították fel Nógrádot. Az ismét végvárrá lett erősség védelmét Révay András kapitány parancsnoksága alatt 300 magyar és 300 német katonából álló őrség látta el. Miután a várat nem erősítették meg, bár erre nagy szükség lett volna, 1598-ban a török újabb támadást intézett ellene. Ennek ellenére a védők sikeresen verték vissza az ostromot.

Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel foglalta el a várat, de az 1606.évi bécsi béke alapján a király kezébe került. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza. Eszterházy Pál kapitány 1626-ban, Murtteza budai pasa vezette török csapatok támadásakor sikeresen védte meg a várat.
Az ostrom során sérült nógrádi vár megerősítését 1655-ben az Ország Rendjei rendelték el és annak őrizetére 150 lovas és 200 gyalogos katonát küldtek. Az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lőporraktár hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török parancsnoka, Csonka bég később kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb uradalommal jutalmazta meg.
II.Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A vár kapitánya Földvári László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy az Károlyi János megtekintette és jónak találta. A vár megerősítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták.

A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták.

 

 Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

 

Nógrád Csehvár Drégelyvár túra

fotók: Sztregovai Erika, Paulinyi Zoltán

források: http://www.varbarat.hu/varak/csehvar.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A9gely_v%C3%A1ra

http://www.borzsony.hu/telepulesek/nograd/nograd_tortenete.html